Kunmadaras bemutatása
Kunmadaras Jász-Nagykun-Szolnok Megye keleti részén, a történelmi Nagykunság északi szegletében fekszik, közel a Hortobágyhoz. A Nagykun települések egyike, Karcag és Kunhegyes szomszédságában. Közúton a 34. számú főúton, vasúton a Karcag-Tiszafüred vonalon közelíthető meg. 1970. óta nagyközségként működik, közigazgatásilag önálló.
A nagyközség jelképei: a címer, a zászló.
A település igen gazdag természeti értékekben, a háborítatlan Kunmadarasi puszta gazdag növény- és állatvilággal, a 3 ezer hektáros Kunkápolnási-mocsár a Hortobágyi Nemzeti Park része, melyek országos jelentőségű védett területek. A település főterén áll az emeletes községháza, mely 1808 nyarára készült el és a mezővárossá való alakulás szimbóluma lett. 1890-ben eklektikus stílusban építették újjá, 2000-ben visszakerült rá a felújított turulmadár. A református vallás mindig is meghatározó volt a településen, melyet jelez a nagy méretű, erődszerű református templom. A Hortobágy nyugati szélén található lakóház – az egykori „kunkapitány”-ház a Szolnok – Kunhegyes – Madaras – Debrecen közötti ősi kereskedelmi út mentén épült. A történelmi kutatások szerint – megerősítve a helyi hagyományt – Kossuth Lajos 1849. július végén Görgey Artúr tiszántúli találkozójára ezen az útvonalon haladt, s itt szállt meg. (A lakóház ma Kossuth-tájház.)
A nagyközség közigazgatási területe: 153,64 km2, ebből belterület 3,88 km2. Lakások száma 2082, ebből a bekötések száma:
| villanyhálózat | 2127 |
| vízvezeték | 2082 |
| gázhálózat | 1484 |
| szennyvízvezeték | 124 |
A település népességi, gazdasági és turisztikai adottságainak bemutatása
Kunmadaras a rendszerváltásig agrár-vegyes jellegű településnek számított, az agrárágazatban foglalkoztatottak aránya megközelítette a 38%-ot. Az 1970-es években ipartelepítéssel is kísérleteztek, melynek során egy főleg női munkaerőt foglalkoztató ruhaipari telephely alakult. Jelenleg az ipari tevékenység csak egyéni vállalkozásokra korlátozódik, jelentősebb létszámot foglalkoztató ipari üzem nincs a településen. A munkanélküliség több mint az országos átlag kétszerese.
A településen mindig is az állattenyésztés töltött be fontos szerepet (szövetkezetek). Jelenleg a cél a településen kívüli állattartás szorgalmazása, a tanyás rendszer kiépítése. Birtokszerkezet tekintetében túlnyomórészt az 5 ha alatti területek száma a jelentős. A mezőgazdasági hasznosítású területeken 50%-ban társas vállalkozások, 50 %-ában magánvállalkozók gazdálkodnak. Külterületen nagyarányú legelő területek kb. 5000 ha nagyságban állnak rendelkezésre. A legelőterületek hasznosíthatóak lennének szarvasmarha, birka tartására.
A külterület tekintetében pozitív képet mutat a viszonylag nagy kiterjedésű és jó minőségű erdőterület. Jelentős területtel bír a Nagykunsági Állami Erdőgazdaság tulajdonában lévő 0192/2 és 0212 hrsz-ú akác, tölgy és kőriserdő.
A település gazdasági területen való kitörésének egyik kulcs pontja lehet a volt szovjet laktanya sorsa.